2018 February 25, Sunday | Netpreneur.hu magazin
Netpreneur.hu magazin
" ÜZLET AZ INTERNETEN "
Címlap
Hivatal(nok)ok az interneten Share/Bookmark Add a Startlaphoz Nyomtatás E-mail
Krasznay Endre   
2005 November 14, Monday

Hivatal(nok)ok az internetenA Ket-ként ismert „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény” elindítására – amely mostantól szabályokat ír elő az elektronikus eljárásokra is – egymilliárd forint állami támogatás áll rendelkezésre, amelynek fele napokon belül, másik fele a hatályosulás tapasztalatait összegző kormányértékelést követően, jövő év február hónaptól segítheti a várhatóan nem könnyű szervezeti átállásokat.

A szolgáltató közigazgatás kialakulása természetesen egy törvény hatályba lépésével nem következik be azonnal, ezt nem is várhatjuk el az állami szervezetektől, a változás egy hosszabb folyamat eredménye lesz.

Uniós színvonalú szabályozás A legfontosabb újdonság talán az, hogy az állampolgár mostantól nagyon sok területen szabadon választhat a hagyományos és az elektronikus adminisztráció között, amennyiben a technológiai lehetőségekkel már rendelkezik, például regisztrálta magát az Ügyfélkapunál (az okmányirodáknál lehet a belépőkódokat igényelni). Az elektronikus aláírással rendelkezők több helyen közvetlenül is elérhetik a hivatalokat. Sokat hallottunk már az adóbevallások, a magánnyugdíjpénztárak ügymenetéről, ahol vannak jó példák az e-aláírásos alkalmazásokra, de a most életbe lépő törvényi szabályozás az, amely immár 6000 szolgáltatás intézését teheti lehetővé elektronikusan. Persze további feltételek is szükségesek a fogadó oldalon, a bevezetéshez időre van szükség és jelentős szemléletváltozásnak is végbe kell mennie a közigazgatásban – ez utóbbit lesz talán a legnehezebb elérni.

Lényeges változás még, hogy a hatóságoknak kell majd azokat az igazolásokat beszerezniük, amelyek már más állami adatbázisokban szerepelnek és szükségesek az adott eljárásnál. Ez az utóbbi módszer kicsit hasonló az évekkel ezelőtt kitalált „egyablakos” megoldáshoz, amely a gyakorlatban csak részben tudott megvalósulni, ezért is tűnik merész vállalkozásnak az újólag elővett megoldás. Most még a legtöbb területen az is problémát okoz, hogy a szükséges nyomtatványok és tájékoztató anyagok az interneten elérhetők legyenek, de talán ez a jogos kívánság is megvalósulhat, a törvény ugyanis kötelezővé teszi a hivataloknak ezt az ügyfélbarát kényelmi szolgáltatást.

A Belügyminisztérium és a társtárcák monitoring rendszert építettek ki a működési tapasztalatok folyamatos értékelésére és a felmerült jogalkalmazási kérdések haladéktalan megválaszolására. Egyelőre talán nem kell tartani attól, hogy jelentős tömegek rohamozzák meg az Ügyfélkaput, így adott a kapkodás nélküli lehetőség a rendszer csiszolgatására, a fokozatos bővítésre. Emlékezzünk csak: induláskor a bankkártyák is nagyon lassan terjedtek, aztán néhány év múltán már mindenki használta. Így lesz ez az eID-kártyákkal is, négy-öt év van már csak hátra.

Mi a helyzet más EU-tagországokban?
A vezető magyar hitelesítésszolgáltató, a NetLock Kft. segítségével bepillantást tudunk nyújtani néhány uniós ország gyakorlatába: láthatjuk, hogy igen vegyes a kép a közigazgatás elektronizálásában.

A finn eID kártyát 1999-ben vezették be, a benne lévő mikrochip tárolja a tulajdonos e-számát, mellyel banki szolgáltatásokat vehet igénybe. A kártyán a személy azonosításához szükséges adatok is szerepelnek az e-számtól elkülönítve, így alkalmas személyazonosításra, és Európa 19 országában útlevélként is elfogadják. 2004 óta a finnek választhatnak olyan eID kártyát is, melyen az egészségbiztosítási adatok is szerepelnek.

Az észteknél az első PKI-alapú kártyát 2002 januárjában bocsátották ki, egy év múlva 130 ezer volt forgalomban, mára pedig a lakosság 42 százaléka birtokolja az elektronikus ügyintézés megkönnyítésére szolgáló azonosítót. Az eID kártyát minden 15. életévét betöltött állampolgár és az országban lakó külföldi igényelheti. A kártya egyrészt alkalmas a személyazonosság igazolására, elektronikus azonosításra. Emellett digitális aláírásra is használható, ez pedig különösen megkönnyíti az ügyintézést, mert egy 2000-ben elfogadott törvénynek köszönhetően a hagyományos, papíralapú aláírás egyenrangú a digitálissal.

Ausztriában a jelenlegi konstrukció nem felel meg az eID Fehér Könyvben meghatározott követelményeknek, mert az azonosítás nem PKI-alapú. Egyelőre a fokozott biztonságú, digitális aláírást tartalmazó „Bürgerkarte” csak a hivatalokkal való kommunikációban használható, és csak fontolgatják az állami kibocsátást. Ausztriában egyébként minden olyan kártyát Bürgekarténak hívnak, amely tartalmaz elektronikus aláírást és amelyen szerepelnek személyazonosításra alkalmas adatok. Tehát náluk néhány bank által kibocsátott smart kártya is betölti ezt a funkciót.

Olaszországban 1997-ben született meg az első elektronikus aláírásról szóló törvény, melyet 2002-ben az európai uniós irányelvekkel is egyeztettek. Az olasz eID kártyát (CIE) 2001-ben mutatták be először. 2003-ban és 2004-ben kísérleti jelleggel vezették be, mely nagy sikert aratott, így mára az egész országban használható és igényelhető. A tervek szerint 2006-tól minden újonnan igényelt személyazonosító dokumentum elektronikus lesz. Végső céljuk, hogy az elkövetkezendő öt évben a 40 millió papír dokumentumot 8 millió kártyával váltsák fel. Az olasz elektronikus kártya tartalmazza a személyi adatokat, a tulajdonos ujjlenyomatát, vércsoportját. A személyes adatok és a digitális aláírás az adatvédelmi törvény követelménye miatt csak a kártyán szerepelnek, a központi adatbázisban nem kerülnek nyilvántartásra.

Jelenleg nincs központi e-azonosítási rendszer Franciaországban, bár törvényi akadálya nem lenne. Az eID kártya bevezetését csak idén kezdték meg. A tervek szerint a jövőben a francia kártyába egy chipet építenek, amely tulajdonosa fényképét, ujjlenyomatát fogja tartalmazni, valamint elektronikus aláíráshoz is lehet majd használni. A kártyán szereplő személyes adatokat egy vadonatúj, közös központi adatbázisban tárolnák, míg a biometrikus adatok teljesen titkosak maradnának.

Németországban sincs még központi e-ügyintézés, bár 2002-ben már egy eID-kártya projektet kísérleti jelleggel beindítottak. A német elektronikus azonosító kártya (Digitale Personalausweis) az elektronikus aláírást és a biometrikus adatokat tartalmazná. 2005 márciusában kidolgoztak egy stratégiát, mely a jelenleg fejlesztés alatt álló elektronikus kártyák, úgymint az egészségügy, biztosítási vagy munkavállalói kártya egységesítését valósítaná meg. Azonban a részletes tervezetet és a teljesítés határidejét még nem tűzték ki.

Görögországban jelenleg még nem dolgozták ki az elektronikus ügyvitelhez szükséges jogi hátteret, a törvény várhatóan 2006-ra készül el, az ehhez szükséges technikai feltételeket pedig 2007-ig biztosítják a lakosság számára.

Csehországban 2000. június 29-én fogadták el az elektronikus aláírásról szóló törvényt, amely megfelel az 1999/93/EC számú európai uniós irányelvnek is. Így a törvényi hátteret megvalósították, ennek ellenére nem létezik egységes e-azonosító rendszer. Az I. Certifikacni Autorita az egyetlen társaság, amely jogosult állam által elismert elektronikus azonosító kártya kibocsátására. Az általa biztosított elektronikus aláírással az állami adminisztrációt és kommunikációt lehet bonyolítani. Tanúsítványuk elektronikus adóbevalláshoz is használható, de segítségével akár a legfelsőbb bírósághoz is lehet keresetet benyújtani. Az egyéb más szolgáltatók által kibocsátott elektronikus aláírást csupán kereskedelmi szolgáltatásokhoz lehet felhasználni.

Szlovákiában 2002 májusában lépett hatályba az a törvény, mely kimondja, hogy az elektronikus aláírás egyenértékű a papíralapú aláírással. Az elektronikus aláírás lehetővé teszi az összes kormányzati szervvel való kommunikációt. Jelenleg azonban nincs központilag kibocsátott eID kártya, amely alkalmas lehet személyazonosság igazolására. A szlovák kormány azonban tervezi egy olyan típus bevezetését, amely személyazonosítóként és útlevélként funkcionál, valamit magába foglalja az elektronikus aláírás lehetőségét is.

Az elektronikus aláírásról szóló törvényt, amely teljesen megfelel az uniós keretszabályoknak, Lengyelországban 2001 szeptemberében fogadták el. Központi e-azonosítást biztosító rendszer még nincs Lengyelországban. Egy PKI-alapú, intelligens, úgynevezett Multifunkcionális Személyi Okmányt (MPD) szeretnének kifejleszteni, amely helyettesítené a jelenleg is érvényben lévő műanyag kártyát

Forrás: IT.news.hu - Informatika Pont.
Utolsó frissités ( 2005 November 14, Monday )

Share/Bookmark
 
< Előző   Következő >
Go to top of page Go to top of page
hirdetés
Friss cikkek
hirdetés
e-book
Szavazás
Ön ellenőrzi, hogy melyik honlapról mutat link a saját weboldalára? (referring source)
 
hirdetés
Vállalkozás-online - Letöltés
hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés
hirdetés newsAgent hírfigyelõ rendszer
| Címlap | Hírek | Web 2.0 | e-Marketing | e-Business | e-Commerce | Netjog | Keresés |