A foglalkoztatás különböző jogi formáihoz eltérő adó-, és egyéb közterhek kapcsolódnak egy vállalkozásban és a munkavállalónál egyaránt. Ezeket a közterheket megfelelő adótervezéssel optimalizálni lehet, ami a foglalkoztatás jogi kereteinek megválasztásával kezdődik. A választás a következők közül lehetséges:

� munkaviszony
� megbízásos jogviszony
� alvállalkozói szerződés.

A legtöbb költség A leggyakoribb és legtöbb közteherrel járó forma a munkaviszonyban történő foglalkoztatás. Ennek szabályait a Munka törvénykönyve szabályozza, ami pontos előírásokat tartalmaz a munkaszerződés követelményeire (például írásba kell foglalni). A munkaadónál jelentkező közterhek a következők: TB járulék, munkaadói járulék, tételes EHO, szakképzési hozzájárulás és a rehabilitációs hozzájárulás. A munkavállalónak is tetemes adóterhei vannak: a levont személyi jövedelemadón túl meg kell fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot, magánnyugdíjpénztári tagdíjat és a munkavállalói járulékot. A pontos százalékok jóformán évről évre változnak. Tulajdonképpen munkaviszonynál minden közterhet meg kell fizetni. Adótervezési szempontból nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ebben az esetben kötelező minimálbért ír elő a jogszabály, ami befolyásolja a fizetendő adó nagyságát is.

Önálló tevékenység Szintén elterjedt forma az önálló tevékenységként, megbízásos jogviszonyban végzett munka. A jogviszonyt a Polgári törvénykönyv szabályozza, mely nagyobb szabadságot ad mindkét félnek. A megbízási szerződésben (melyet nem kell feltétlenül írásba foglalni) a megbízott vállalja, hogy elvégzi azt a feladatot, amivel a megbízó megbízza. A megbízó vállalkozás ekkor TB járulékot és tételes egészségügyi járulékot fizet. Megbízási díjnál a foglalkoztatottnak lehetősége van költségelszámolást is alkalmazni az SZJA számításnál, melynek két módja a tételes költségelszámolás és a 10 %-os költséghányad. TB járulékot ekkor is fizet a megbízott. Látható ugyanakkor, hogy a foglalkoztatott nettó jövedelme magasabb lesz ebben a formában, mint munkaviszonyban.

Alvállalkozók A vállalkozási szerződéssel kiadott munkák szabályait szintén a Polgári törvénykönyv tartalmazza. Ilyenkor az elvégzett munkáról számlát kap a foglalkoztató vállalkozásunk, amiben adóként csak az ÁFA jelentkezik. Egyéb közterhet a munkát végző alvállalkozó kell megfizessen, attól függően, hogy milyen jogi formában működik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a foglalkoztatási forma megválasztása nem csupán döntés kérdése: tartalmilag is meg kell feleljen az adott jogviszonyra vonatkozó előírásoknak. Az úgynevezett színlelt szerződéseket (alvállalkozóként foglalkoztatnak olyan esetben, amikor valójában munkaviszonyról lenne szó) a revizorok kiszúrják és büntetés jár utána.