2012 February 07, Tuesday | Netpreneur.hu magazin
Netpreneur.hu magazin
" ÜZLET AZ INTERNETEN "
Címlap arrow e-Tartalom arrow Tervezzük meg a tervünk!
Tervezzük meg a tervünk! Share/Bookmark Add a Startlaphoz Nyomtatás E-mail
értékelés: / 0
nagyon gyengenagyon jó 
Netpreneur.hu   
2007 February 01, Thursday

Mielőtt gondolatunkat papírra vetnénk, rá kell jönnünk, hogyan mérjük fel a vállalkozásunk céljait.

Elhatároztuk, írunk egy üzleti tervet, és készen állunk az elkezdésére. Remek. Épp most növeltük meg jelentősen annak az esélyét, hogy üzleti vállalkozásunk sikeres lesz. De mielőtt elkezdenénk felvázolni a tervünk, meg kell terveznünk a vázlatunkat.

Az egyik legfontosabb oka annak, hogy megtervezzük a tervet az, hogy felelősekké tehetnek minket a benne foglalt előrejelzésekért és javaslatokért. Ez különösen igaz akkor, ha arra használjuk tervünket, hogy pénzt szerezzünk vállalkozásunk finanszírozásához. Tegyük fel, 4 új üzlethelyiség megnyitását jósoljuk meg működésünk második évében. Minden befektető dühös lesz, ha előre láthattuk volna az okot, amely miatt csupán kettőt nyitottunk. Egy üzleti tervnek megvan a maga élete, így ha ki szeretnénk találni, mi kerüljön bele, az nem igényel mást, mint hétköznapi körültekintést.

Továbbá, ha nem tanultuk volna meg eddig, az üzleti tervek bonyolult dokumentumok lehetnek. Ahogy felvázoljuk tervünket, sok döntést kell hoznunk, olyan súlyos kérdésekben, mint például milyen stratégiát kövessünk, és kevésbé fontosakban is, mint például milyen színű papírra legyen kinyomtatva. Fontos előre gondolkodni ezekről a döntésekről annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük a vállalkozás megtervezésére fordított időt, és maximálisra emeljük a bevétel növelésre fordított időt.

Összefoglalva, a terv megtervezése segít a felelősségünk mértékét kordában tartani és időpazarló határozatlanságunkat eltüntetni. A terv megtervezésekor először el kell döntenünk, mik a vállalkozásunk céljai. Ennek részeként felbecsüljük az indítani szándékozott vagy már létező vállalkozásunkat, hogy lássuk, mik az esélyei annak, hogy el is fogja érni ezeket az eredményeket. Végül tekintsük át a legtöbb terv közös elemeit, hogy legyen arról elképzelésünk, mik kerüljenek bele és hogyan kezeljük őket.

Határozzuk meg céljainkat! Hunyjuk be a szemünket. Képzeljük el, hogy 5 évvel előrébb járunk. Hol akarunk lenni? Olyan céget vezetünk, amely nem növekedett meg jelentős mértékben? Olyat, amely gyorsan növekvő birodalommá vált? Vagy már rég kivettük a pénzünket és valahol egy strandon pihenünk, nehezen megkeresett vagyonunkat élvezve?

Ezen kérdések megválaszolása fontos része egy sikeres üzleti terv felépítésének. Valójában anélkül, hogy tudnánk, merre akarunk menni, nem igazán lehetséges tervezni.

Ezután itt az ideje egy kicsit szabadon asszociálni – engedjük el a fantáziánkat, derítsünk fel minden utat, amelyen szeretnénk, ha vállalkozásunk végigmenne. Írjunk egy tanulmányt üzleti céljainkról! Ez lehet akár egy levél saját magunknak, öt évvel későbbről, amelyben leírjuk, mit értünk el és hogy sikerült mindez.

Amikor egy ilyen iratot olvasunk, tehetünk olyan meglepő felfedezéseket is, mint hogy nem igazán akarunk nagy, gyorsan növekvő vállalkozást, hanem elégedettek lennénk egy stabil, kis vállalkozással. Ha nem is tudunk meg semmi újat, egy jó fogódzkodó a céljainkon, mindig nagy segítség abban, hogy hogyan tervezzük meg vállalkozásunkat.

Célok jegyzéke Ha problémánk van azzal, hogy eldöntsük, mik a céljaink, itt egy pár kérdés, amelyet feltehetünk magunknak:

1. Mennyire vagyok elszánt abban, hogy sikerre vigyem elképzelésemet, tervemet?
2. Hajlandó vagyok befektetni a saját pénzem és hosszú ideig fizetés nélkül dolgozni, feláldozva a szabadidőmet és az életstílusomat, akár évekig?
3. Mi történik velem, ha a vállalkozás nem jól alakul?
4. Ha sikeressé válik, végül hány alkalmazottja lesz a vállalkozásnak?
5. Mennyi lesz egy év múlva a bevételem? És öt év múlva?
6. Mennyi lesz a piaci részesedés ugyanekkor?
7. Egy piaci szegmensre koncentrálunk, vagy termékek és szolgáltatások széles skálájával fogunk foglalkozni?
8. Mik a terveim a területi terjeszkedésre? Helyi? Országos? Nemzetközi?
9. Aktív vezető leszek, vagy a feladatok jó részét átruházom másokra?
10. Ha átruházom, milyen feladatokat szeretnék megosztani? Eladások? Szakmai kérdések? Egyéb?
11. Mennyire érzem kellemetlennek, ha másoktól kapok utasításokat? Tudok dolgozni olyan partnerekkel és befektetőkkel, akik közvetlen beleszólási lehetőséget követelnek a vállalkozás vezetésébe?
12. Függetlenül és magánkézben marad, végül felvásárolják, vagy tőzsdére megy a vállalkozás?

Pénzügyi céljaink Nem feltétlenül szükséges sok induló tőke ahhoz, hogy sok pénzt keressünk, de valamennyi mindenképp. Ez különösen igaz akkor, ha – megvizsgálva céljainkat – nagyon gyors növekedést várunk.

Energikus, optimista vállakozók gyakran hiszik azt, hogy az eladások növekedése mindenről gondoskodik majd, és képesek lesznek pénzelni saját növekedésüket a nyereségükből. Azonban ez a helyzet ritkán fordul elő, egyetlen egyszerű okból: rendszerint előbb kell fizetni a beszállítóinknak, mint a vásárlók fizetnének. Ez a pénzforgalmi probléma az oka annak, hogy sok gyorsan növekvő vállalkozásnak banki finanszírozásra vagy részvénykibocsátásra van szüksége növekedésének pénzeléséhez. Szó szerint gyorsabban nőnek, mint hogy megengedhetnék maguknak.

Kezdjük azzal, hogy megkérdezzük magunktól, milyen típusú finanszírozásra lehet szükségünk – és milyen típusúakat fogadunk el. Könnyű azt a viselkedést felvenni, hogy ha pénzszűkében vagyunk, vagy várhatóan abban leszünk, szinte bármilyen pénzszerzési formát elfogadhatónak találjunk. De minden típusú finanszírozásnak megvannak a maguk jellegzetességei, amelyeket nem árt végiggondolni, amikor a tervünket tervezzük. Ezek a jellegzetességek három alapvető formát vesznek fel:

• Először, a vállalkozás ellenőrzésének mértéke, amelyről le kell mondanunk. Egy egyenlő partner várhatóan – természetszerűleg – egyforma ellenőrzési jogot követel. Kockázati tőke befektetők gyakran követelnek jelentős beleszólási lehetőséget a vezetőségi döntésekbe azáltal, hogy egy vagy több saját emberüket ültetik be az igazgatóságba. A magánbefektetők vagy sok befolyást szeretnének, vagy semennyit, személyes stílusuk függvényében. A bankárok a másik véglet, valószínűleg nem fognak tanácsokat adni mindaddig, amíg időben fizetjük a tőke és a kamatok részleteit, és másban sem szegjük meg kölcsönszerződésünket.
• Ugyancsak meg kell fontolni a várhatóan szükséges pénzösszeget. Például bármely összeg, amely kevesebb, mint néhány millió forint, túl kicsinek számít egy hagyományos részvénykibocsátáshoz. A kockázati tőke befektetők 50 millió és 500 millió forint közötti összeget szoktak befektetni. Másrészt, csak a leggazdagabb magánbefektetők fognak néhány millió forintnál többet nyújtani, ha egyáltalán adnak. Megközelítőleg minden pénzforrásnak, a banktól az ügynökig, megvannak a maga irányvonalai az előnyben részesített pénzösszegek nagyságáról. Szükségleteink előre látása így segíteni fog a tervünk előkészítésében.
• A harmadik megfontolandó dolog a költség. Ez mérhető a kamatlábakon és a tulajdoni részesedésben ugyanúgy, mint időben, papírmunkában vagy akár a szokásos kellemetlenségekben.

Hogyan fogjuk használni a tervünket? A tervek megtervezésének része az is, hogy megtervezzük, mire fogjuk azt használni. Nem, nem őrültünk meg – legalábbis még nem. Egy üzleti tervet számtalan dologra lehet használni, attól kezdve, hogy követni tudjuk hogyan halad vállalkozásunk céljai felé, a kulcsfontosságú alkalmazottaknak a cégbe csábításáig. A felhasználási mód eldöntése fontos része az előkészületeknek.

Pénzt szeretnénk előteremteni a segítségével? Ebben az esetben nagyon alaposan oda kell figyelnünk a vezetői összefoglalóra, az ügyvitelre, a marketingre és a pénzügyi nézőpontokra. Szükségünk lesz arra, hogy tiszta, összefogott elképzelésünk legyen arról, hogy fogunk pénzt keresni. Ha bankkölcsönt szeretnénk, ki kell hangsúlyoznunk, képesek vagyunk elegendő bevételt elérni, hogy visszafizessük. A tőkebefektetőknek, különös tekintettel a kockázati tőke befektetőkre, meg kell mutatnunk, hogyan tudnak pénzt nyerni cégünkből, és olyan visszatérítési ütemet kidolgozni, amelyet elfogadhatónak tartanak.
Az a szándékunk, hogy tehetséges alkalmazottakat toborozzunk tervünkkel? Ebben az esetben ki kell hangsúlyoznunk az olyan dolgokat, mint a részvény opciók és egyéb kompenzációk, valamint a vállalkozás helye, a munkakörnyezet, vállalati kultúra és a fejlődési, előrelépési lehetőségek.
Meg szeretnénk mutatni a beszállítóknak, hogy megbízható vásárlók vagyunk? Egy szilárd alapokon nyugvó terv könnyebben meggyőzi az értékes termékek beszállítóit, hogy minket válasszanak versenytársaink helyett. Abban is segíthet, hogy hitelünk lehessen a beszállítóinknál. Kihangsúlyozhatjuk remek vásárlói listánkat és hibátlan kereskedelmi hitel-visszafizetési előéletünk ebben a tervben.

Becsüljük fel cégünk lehetőségeit! Legtöbbünk számára a vágy, hogy hová szeretnénk eljutni sajnos, nem olyan fontos, mint vállalkozásunk azon képessége, hogy eljuttasson minket oda. Másképp fogalmazva, ha nem a megfelelő vállalkozást választjuk, nem jutunk sehová.

Szerencsére az üzleti tervek egyik legértékesebb felhasználási lehetősége az, hogy segít eldönteni, a választott vállalkozási forma beváltja-e álmainkat. Sok-sok üzleti elképzelés soha nem jut túl a tervezési szakaszon, mert leendő alapítóik – a logikus és összetett tervezési folyamat részeként – megvizsgálják feltételezéseiket, és szűkösnek találják lehetőségeiket.

Vizsgáljuk meg ötleteinket legalább két dolog függvényében! Az első a pénzügyek, hogy biztossak legyünk benne, a vállalkozásnak van gazdaságilag is értelme. A második az életstílus, mert ki akar olyan sikeres vállalkozást, amelyet gyűlöl?

Válaszoljunk a következő kérdésekre, hogy segítsünk körvonalazni a vállalkozásunk lehetőségeit. Nincsenek rossz válaszok. A lényeg az, hogy segítsünk eldönteni, tervezett vállalkozásunk elérheti-e a céljait.

Pénzügyi:
1. Milyen kezdő befektetést igényel a vállalkozásunk?
2. Az irányítás mekkora részéről vagyunk hajlandóak lemondani a befektetők javára?
3. Származik-e majd nyereség a vállalkozásból?
4. Mikor számíthatnak arra a befektetők – saját magunkat is beleértve, – hogy pénzük megtérül?
5. Mennyi a várható bevétel a későbbiekben?
6. Hajlandóak vagyunk-e teljesen átadni magunkat az üzletnek anyagilag?
7. Milyen típusú fizetést vagy nyereség osztalékot várhatunk?
8. Mennyi az esélye a kudarcnak?
9. Mi történik ebben az esetben?

Életstílus:
1. Hol fogunk élni?
2. Milyen munkát fogunk végezni?
3. Hány órát fogunk dolgozni?
4. Lesz lehetőségünk pihenni?
5. Mi történik, ha lebetegedünk?
6. Elegendő pénzt fogunk keresni, hogy fenntartsuk életvitelünket?
7. Megérti és elfogadja-e családunk a várható áldozatokat?

Sok sikert!

A cikk szerzője a Vállalkozás-online.hu internetes magazin. A portálon a hasznos olvasnivaló mellett több online szolgáltatással és letöltési lehetőséggel állnak az olvasók rendelkezésére.

Forrás: Netpreneur.hu - e-Tartalom
Utolsó frissités ( 2008 May 01, Thursday )

Share/Bookmark
 
< Előző   Következő >
Go to top of page Go to top of page
hirdetés
hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés
hirdetés newsAgent hírfigyelõ rendszer
| Címlap | Hírek | Web 2.0 | e-Marketing | e-Business | e-Commerce | Netjog | Keresés |